Teadélután

2019. szeptember 18.

Szerdán, szeptember 18-án ismét sor került az iskolánkban minden évben megrendezett teadélutánra, melynek során a kilencedikesek ízelítőt kaptak iskolánk szakköreiből. Büszkén mutattuk be „munkaköreinket", s a változatos iskolán kívüli aktivitások között mindenki találhatott kedvére valót.

Nem is értem, hogy miért teadélután a neve. Annyira sokan voltunk, annyira sokfélék, különbözőek; olyanok voltunk, mint egy saláta. Az iskola talán legismertebb "összetevője", a diáktanács volt maga a salátalevél. A zamatos, színt adó tánckör volt a paradicsom (akik amúgyis pirosban szoktak fellépni). A Zabhegyezők a magvak, amelyek mindenhol ott vannak. A vitakörhöz, robotikához, tájfutáshoz, stb. pedig mindenki kedve szerint rendel hozzávalókat. És végül ott voltunk mi is, az iskolaújságot képviselve. Az olivaolvaj a salátán, aminek célja csillogónak mutatni a salátát azok számára, akik még nem kóstolták meg.

Emlékszem még, amikor kilencedikesen mi is belekóstoltunk ebbe a salátába, tanórák után, éhesen. Bár sok lehetőség tárul eléd adys éveid során: cserediákoskodások, kirándulások, proiektek, saját tapasztalatból mondom, hogy semmi se összemérhető azzal, amikor megtalálod a helyed, a neked való szakkört, ahol fejlődhetsz, ahol hozzád hasonló emberekkel „brainstormingolhatsz". És ráadásul köztudott tény, hogy a saláta mennyire egészséges.

                                                                                                                                         

Az iskolaújság szerkesztői




Iskola másként


Órarend 


Ady 250


 

Egy polc, egy könyv

A könyvtáros ajánlata

"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron



 



 

© 2016 Ady Endre Líceum Nagyvárad