A nagyváradi zsidóság nyomában

2020. január 27.

Nagyvárad történelmének része a zsidóság. Munkájuk révén ismertek lettek, és beírták nevüket a kor történéseibe. Tervezők, építészek, orvosok, ügyvédek, mérnökök, gyógyszerészek, újságírók váltották ki a váradiak elismerését. A 7.B osztály több zsidó emlékművet látogatott meg: a neológ zsinagógát, az ortodox zsinagógát, a nagyváradi Rhédey-kertben (ma Bălcescu park)a  Heyman Éváról mintázott szobrot és a nagyváradi Zsidó Történeti Múzeumot, Ardelean Klementina és Antonie Csilla tanárnők kíséretében. A monumentális neológ zsinagógát 1878-ban a zsidó hitközség építi fel a Körös partján  1000 férőhellyel. Az impozáns épület tetején egy hatalmas kupola látható. A tervet Busch Dávid készítette, a kivitelező id.Rimanóczy Kálmán volt. A keddi sétát a következő nap filmvetítés követte a Sorstalanság magyar filmdráma megtekintése. Köves átlagos zsidó kamasz fiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle. Ő pedig csak van, és megfigyel; egész addig, míg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl.

Ardelean Klementina




Zöld hét


Órarend 


Ady 250


 

Egy polc, egy könyv

A könyvtáros ajánlata

"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron



 



 

© 2016 Ady Endre Líceum Nagyvárad