Éva Heyman születésének 89. évfordulója

2020. február 12.

Csütörtökön Az emlékezés nagykövetei című projekt keretében Éva Heyman születésének 89. évfordulójára emlékeztek a nagyváradi diákok. Iskolánkat képviselték: Nagy Kira, Drăgan Ana és Floricel Ingrid - Ardelean Klementina történelemtanár kíséretében.

 

Heyman Éva 1931-ben született Nagyváradon. Édesapjától, Heyman Béla építésztől elvált az édesanyja, és feleségül ment az ismert újságíróhoz, Zsolt Bélához, majd Budapestre költözött. A kislány Váradon maradt az anyai nagyszülőknél. Az első bejegyzést 1944. február 13-án, 13 évesen írta a naplójában, annak hatására, hogy korábban a legjobb barátnőjét, Münzer Mártát és annak családját Kamjanec-Pogyilszkijbe internálták. A naplóban lejegyezte a korabeli történéseket, a német megszállást, a sárga csillagos sorstalanságot, a Dreher-sörgyárban zajlott vallatásokat. Őt is deportálták Auschwitzba, a naplóját keresztény szakácsnőjük, Szabó Mariska mentette meg, és Éva édesanyjának köszönhetően lett publikálva 1948-ban Budapesten.

 

Heyman Éva egyike volt annak a mintegy 1.500.000 gyereknek, akik haláltáborokban fejezték be életüket a második világháború alatt.

 

A holokauszt alatt számos gyermek és felnőtt is írt naplót. Ezek legtöbbje az enyészeté lett, de akad néhány történet, ami fennmaradt. Az egyik leghíresebb kötet az Anne Frank naplója. Sajnos Magyarországról és szomszédainktól is rengeteg ártatlant vonszoltak táborokba a vészkorszak alatt. Így járt a tizenhárom éves Heyman Éva is, akit 1944-ben Nagyváradról hurcoltak gettóba, majd Auschwitzba. A kislány naplóját édesanyja találta meg, és adta ki. Rendkívül megrázó olvasmány.

 

Éva naplója egy megrázó bejegyzéssel kezdődik, melyet a kislány édesanyja írt, majd jön az első napló bejegyzés 1944. február 13-án Éva tollából. Az nap ünnepelte a tizenharmadik születésnapját, boldogan sorolta, hogy mi mindent kapott. Aztán sorban kerülnek elő szomorúbb dolgok.

 

"Pedig, kis naplóm, én nem akarok meghalni, én még akkor is élni akarok, ha egyedül az egész körzetből csak én maradhatnék itt. Én egy pincében, vagy egy padláson, vagy bármilyen lyukban is kivárnám a háború végét, én, kis naplóm, még a kancsi csendőrtől, aki elvitte a lisztet tőlünk, még attól is hagynám magam megcsókolni, csak ne öljenek meg, csak hagyjanak élni!"

 

Heyman Éva három és fél hónapon át vezetett naplót 1944-ben Nagyváradon májusi deportálásáig, a magyar Anne Frank naplójának is nevezik.

https://www.erdon.ro/kultura/helyi-kultura/kulonleges-ajandekkal-emlekeztek-heyman-evara-2648199/

https://www.bihon.ro/stirile-judetului-bihor/flori-de-ziua-evei-heyman-984309/

https://www.ebihoreanul.ro/stiri/ultima-or-31-3-5/elevii-oradeni-au-comemorat-o-pe-eva-heyman-o-adolescenta-de-la-colegiul-onisifor-ghibu-a-interpretat-rolul-micutei-evreice-154553.html

https://www.crisana.ro/stiri/actualitate-2/la-89-de-ani-de-la-nastere-eva-heyman-a-fost-comemorata-la-oradea-173548.html




Iskola másként


Órarend 


Ady 250


 

Egy polc, egy könyv

A könyvtáros ajánlata

"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron



 



 

© 2016 Ady Endre Líceum Nagyvárad