Jelenetek Prágából

2024. szeptember 23.

Jelenetek Prágából

 

Szereplők: 10. D, 11. E

Rendezte: Aszalós Ágnes, Báthori Éva, Domján Katalin

Játszódik: 2024. szeptember 10-12-én

 

Első felvonás, kedd

 

Első jelenet

Hajnali négy óra. Negyvenhat diák. Zsúfolásig megtelt busz, „te mennyit aludtál?”, recsegő nasis zacskók az első tíz percben, hangos beszélgetések az első órában, de lassan elcsendesedik a 10. D és 11. E, ahogy az Iskola másként hét első napján elalszanak a Prága felé tartó buszon.

 

Második jelenet

Benzinkút. Fél óra szünet, utána vissza a buszra.

 

Két és feledik jelenet

„Hopp, egy sárga autó!” - sajnos nem egyszer hangzott el.

 

Harmadik jelenet

Benzinkút. Fél óra szünet, újra buszon.

 

Negyedik jelenet

Benzinkút… na jó, talán inkább ugorjunk. Nem volt rövid az út.

 

Ötödik jelenet

Flamand faliszőnyegek és intarziás padló. Az egyedi festett mennyezetek megragadták a figyelmünket. Audio készülékkel a nyakunkban, teremről teremre haladva ismerhettük meg Csehország egyik legszebb kastélyának, az angolok építészetére hajazó Hluboká kastélynak a történetét.

 

Második felvonás, szerda

 

Első jelenet

Indulás Prága várához a hűvös reggelben. A királyi kertekben a formázott bukszusok és virágágyások, a vár udvara előtt haptákban álló őrök és persze az elkerülhetetlen turistacsoportok között lavírozva eljutottunk a gótikus stílusban épült Szent Vitus-székesegyházig, melyet belülről is megnézhettünk.

 

Második jelenet

Apró, színes házak. A nyitott ajtók fölött cirádás, festett házszámok. Prága kicsiny Arany utcácskája a vár két tornya között húzódik. Megtekinthettük ezen az utcán Franz Kafka házát és az emeleten kiállított középkori vértek között megkerestük a király páncélját. Innen egy másik prágai nevezetességen, a Károly hídon át eljutottunk az Óváros macskaköveire, majd szabadidőnkben mi magunk is felfedezhettük a cseh főváros életteli, színes - és több ízben meglepő - világát.

 

Harmadik jelenet

Másfél órás csendes pihenőt követően ismét buszra szálltunk, hogy ezúttal az Újváros látványosságait vehessük szemügyre. Sötétedő ég, szemerkélő eső és Prága fényei fogadtak. A város esti, pezsgőbb arcát mutatta nekünk, de a Vencel téren végigsétálva a környék impozáns épületei sem kerülték el figyelmünket. A széles sétálóutcán hátrafodulva láthattuk a fényárban úszó Nemzeti Múzeumot.

 

Harmadik felvonás, csütörtök

 

Első jelenet

Csehországban töltött időnk utolsó, egyben leghidegebb napján kabáttal a kézben szálltunk fel a buszra. Utolsó programunk a Punkva-barlang meglátogatása volt. Ritka élményben volt részünk, hiszen a barlang belseje különleges, filmbe illő szépségű, növényekkel benőtt, sziklákkal körülvett tavacskára nyílt, sőt a túra utolsó szakaszát csónakkal tettük meg. A különleges cseppkőformációk, például az Örök szerelmespár vagy az Angyal között kanyarogva végül kiértünk a barlangból a szabad levegőre, ahonnan kisvonattal jutottunk vissza a buszhoz.

 

Második jelenet

…éés újra benzinkút. Nem az első; és nem is az utolsó.

 

Harmadik jelenet

Éjfél. Negyvenhat diák. Zsúfolásig telt busz, senki nem a helyén ül, „mindjárt otthon!”, a szemetesben nasis zacskók, hangos beszélgetés az utolsó órában is. Végállomás, újra Váradon. A busz üres, „kié ez a táska?”, búcsúzó és köszöntő ölelések. Tíz perc múlva már nyoma se látszik az egésznek.

 

A függöny legördül és felzúg a taps.

 

Rázmán Orsolya-Fanni, Kapalai Timea-Sára, Köteles Nóra, Sziráczki Tamás




Zöld hét


Órarend 


Ady 250


 

Egy polc, egy könyv

A könyvtáros ajánlata

"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron



 



 

© 2016 Ady Endre Líceum Nagyvárad