„Ezek a pillanatok most csak a mieink, és meg kell őket élni, úgy igazán.”

2019. június 01.

Június első szombatján elballagott 126 diákunk. Ünnepi beszédek, köszöntések sora- Biró Rozália parlamenti képviselő, Pető Dalma városi tanácsos, Mahajduda János atya, Szűcs Éva tanügyi előadó, Dézsi Enikő szülőbizottsági elnök őszinte, megszívlelendő jótanácsai tették emlékezetessé a ballagók utolsó adys napját. Mi az, ami megmarad belőletek számunkra, kedves ballagók? A tizenegyedikes Kurucz Csenge és Kohán Zsófia erre kérdésre kerestek választ, és idézték fel azokat a felejthetetlen gesztusokat, mozdulatokat, pillanatokat, melyek annyira jellegzetessé tettek egy-egy osztályt, és adtak önálló személyiséget neki. A ballagók nevében búcsúzó István Zsuzsa a kíméletlenül telő időről beszélt, amely, néha úgy tűnik, elmegy mellettünk, valójában közeledünk egymáshoz, és az ilyen kitörölhetetlen pillanatokban élünk igazán benne. Egyszerre megrendítő és felemelő volt Szabó Lőrinc Különbékéjét hallani Papp Zsófia tolmácsolásában, Jobbágy Károly Ballagás című versét Olteán Márk előadásában, Baranyi Tünde Fordulj , lovam című népdalát és Nagy Bernadett énekszámát hallgatni. Reméljük, ezeket is magukkal fogják vinni az úton, a tarisznyájukban, azzal a sok más, kézzel nem fogható, de a szellemet-lelket annál inkább gazdagító dologgal együtt, amit az iskolától kaptak!

http://www.biharinaplo.ro/helyi/2019/06/02/aki-adys-volt-orokre-az-marad.biharinaplo





Iskola másként


Órarend 


Ady 250


 

Egy polc, egy könyv

A könyvtáros ajánlata

"...nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges: a tarka és zegzugos világot, a megbocsátandó embereket, az egymásra morgó népeket; s amikor mindent megismertünk, amennyire lehetséges, akkor visszamenjünk oda, ahol otthon lehetünk." Tamási Áron



 



 

© 2016 Ady Endre Líceum Nagyvárad