Az idei Iskola másként-héten a 9.E osztály Kalotaszegre és Kolozsvárra kirándult. Kalotaszeg Kolozsvár közelében fekvő, gazdag magyar népi hagyományokat őrző tájegység, amely híres színes népviseleteiről, festett kazettás mennyezetű református templomairól, díszes szőtteseiről és a fafaragás művészetéről.

Kalotaszentkirályon Ady Endre emlékét emlékszoba, egy hársfa, valamint az iskola udvarán álló Ady-szobor őrzi. A szobor Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész 1952-ben készült alkotása.

Megérkezésünk után szinte azonnal a település iskoláját tekintettük meg, amely mindenkit lenyűgözött, hiszen több szempontból is igazán különleges. Az iskola több évszázados múltra tekint vissza: létezéséről már a 17. század közepéről vannak adataink, első tanítóját 1653-ban említik a források. Az intézmény Ady Endre nevét viseli, mivel a költőt anyai ágon rokoni szálak fűzték Kalotaszeghez, felesége, Boncza Berta (Csinszka) pedig szintén kalotaszegi származású volt. Ady Endre 1914. június 6-án járt először a településen, ekkor írta A Kalota partján című versét. Az iskolában nulladik osztálytól általános iskolai oktatás folyik, emellett 9. osztálytól szakiskolai képzés is működik itt.

Ottjártunkkor Csüdöm Norbert testneveléstanár vezetett körbe bennünket, és bemutatta az iskola épületét, valamint a hatalmas udvart. Itt kézművesek által készített játszóteret, madáretetőket, egy nyuszit, valamint az iskola különleges csengőjét is láthattuk. A szüneteket nem elektromos csengő jelzi, hanem ennek a  harangnak a hangja.

Az iskola felszereltsége európai szinten is ritkaságszámba megy, különösen vidéki viszonylatban, hiszen fedett uszodával, kis lelátóval rendelkező multifunkcionális sportpályával és fedett korcsolyapályával is rendelkezik. A tanár úr körbevezetése során lelkesedést, elhivatottságot és a gyermekek iránti szeretetet tapasztaltuk. A iskolai programot korcsolyázással zártuk, ami mindenkinek nagy élményt jelentett.

Másnap Kolozsvárra utaztunk, ahol ellátogattunk a MINA-ba (Museum of Immersive New Art). Itt Leonardo da Vinci és Monet műveit bemutató immerszív kiállítást tekintettük meg. Megtapasztaltuk, hogy az immerszív élmény nem csupán a műalkotások megtekintését jelenti, hanem vetítések és multiszenzoros hatások segítségével valódi „belemerülést” az alkotások világába, közvetlen kapcsolatot teremtve a művészet és a befogadó között.

A múzeumlátogatás után egy órát töltöttünk a kolozsvári adventi vásárban. Megcsodáltuk a hangulatos kis faházikókat, hallgattuk a színpadon felcsendülő ünnepi dalokat és apró ajándékokat vásároltunk. Lenyűgöztek bennünket a Mátyás-szobor körüli téren elhelyezett ünnepi fényinstallációk, valamint a környező sétálóutcák karácsonyi fénybe öltözött látványa.

Kirándulásunk utolsó napját ismét Kalotaszentkirályon töltöttük. Csüdöm Norbert testneveléstanár vezetésével megnéztük a település gazdag népi hagyományait és múltját bemutató tájházat. A kis múzeum betekintést nyújt a kalotaszegi népviseletbe, a helyi kézművességbe és a falusi élet mindennapjaiba, ezzel is segítve a helyi értékek megőrzését.

A református templomot Vincze Kecskés István mutatta be. A templom alapjait még a középkorban rakták le, amit a templomot körülölelő fal és az 1481-ből származó harang is bizonyít. A harangot a helybeliek “Mátyás harangnak” nevezik, mivel Mátyás király idejéből való. A belső tér ékessége a 220 darab kalotaszegi népi motívumokkal díszített kazettás mennyezet. Minden kazetta egyedi virág- és népi ornamentikával gazdagított. A templom díszítését a kalotaszegi hagyományokat idéző virágrajzok és a térségi népművészetre jellemző varrottasok egészítik ki.

Ez a kirándulás nemcsak új ismereteket és élményeket adott számunkra, hanem közelebb hozta Erdély gazdag kulturális örökségét, valamint az advent meghitt, ünnepi hangulatát. Olyan emlékekkel tértünk haza, amelyek hosszú ideig elkísérnek bennünket.

Puskás Ágnes