„Mulandó minden forma és jelenség-

elbontható a hegycsúcs és parány:

mint állapot: halandó mindahány

s mint állomány: időtlen, tiszta fenség.”

(Weöres Sándor)

Weöres Sándor soraival és szívünkben mély fájdalommal búcsúzunk Szabó Tibortól, szeretett matematika tanárunktól, aki életének 63. évében távozott közülünk. Tanári pályájára hivatásként tekintett egy életen át, küldetéstudata az ember és a diák tisztelete volt, mert csak az a pedagógus képes a módszertan oktatására is, aki a diák lelkének a mélyére mer tekinteni. Türelme, valamint tiszteletet parancsoló és igazságos szemlélete, akárcsak állandó mosolya sokak számára tette érthetővé és szerethetővé a matematikát. Óráin a diákok nemcsak képleteket tanultak, hanem azt is, hogyan kell kérdezni, kételkedni, kitartani — és végül megérteni. A tudás tiszteletére, a gondolkodás örömére és a következetes munka értékére oktatta több száz diákját a városban. Mert ő hitt bennük! Abban, hogy mindegyikben ott rejlik a lehetőség — még akkor is, amikor ő maga ezt még nem látja. Tudott kérdezni, figyelni, türelmesen kivárni, és ha kellett, csendben bátorítani.

Az Ady Endre Elméleti L. tanárai ma úgy emlékeznek rá, mint egy megbízható, elkötelezett pedagógusra, aki mindig készen állt segíteni, tapasztalatot megosztani, tanácsot adni, olykor pedig csak csendben meghallgatni. Tanárként következetes, felkészült és elhivatott volt. Soha nem a könnyebb utat választotta, hanem a helyeset. Fontos volt számára a szakmaiság, az igényesség és pontos munka. Soha nem kereste a reflektorfényt, de személyisége mindig, mindenhol meghatározó volt. Sokszor egy rövid megjegyzésével, egy mosolyával vagy egy pontos kérdésével segített tisztábban látni. Bölcsessége sem volt hangos — de annál maradandóbb.

Hálásak vagyunk azért az időért, amit vele tölthettünk ebben a főldi létben. Mindaz, amit tőle kaptunk, tovább él bennünk — döntéseinkben, módszereinkben. Emlékét megőrizzük a táblára felírt tiszta gondolatokban, a csendes bólintásokban egy jól sikerült megoldás után, és minden matematika órában vagy tevékenységben, ahol a rend, a logika és az emberi tartás megmutatkozik.

Nyugodjék békében.