X. A - 2021 / 2022


Osztályfőnök: Cseke Sándor
01. ANDRAS A. ZSANETT
02. ÁRVA A.J. TAMÁS-ATTILA
03. BĂRUŢA A. NIKOLETA-SZABINA
04. BOROŞ Ş. ISTVÁN-BENCE
05. BUDAR I. JÁZMIN
06. DÓCZI A. DOROTTYA
07. DOVIN I. RENÁTA
08. EGERESI I. ALEXANDRA
09. GUI E. VIVIEN
10. ILLÉS A.T. JÁZMIN
11. KISS G.B. BOBY-DENIS
12. KOZMA T. NIKOLETA-ANET
13. LIPPAI L. HENRIETTA-RENATA
14. MOLDOVÁNYI K.I. NIKOLETT-KRISZTINA
15. NAGY B. DEBÓRA-JÚLIA
16. NAGY I. IMRE
17. NAGY T. DAVID
18. PAJZOS C. ABIGÉL-RÓZA
19. PAPP E.I. EMESE-SZILVIA
20. PATH A.I. DAVID-ANDREI
21. PÁZMÁN A.A. SZABOLCS-ELŐD
22. PERECZ-SIMO S. KATALIN
23. SZABÓ J.Z. PANNA
24. SZALAI Z.A. ZSOLT-ALEX
25. TORDAI I. CSONGOR
26. VASS L. DAVID-DANIEL


2022. április 15.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja: április 16.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja: április 16.

Magyarországon 2001 óta április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött meg a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.

A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. A magyar vidék zsidóságára a birkenaui lágerben azonnali pusztulás várt. A csekély számú munkaképesnek ítélt ember közül is csak kevesen élték túl a megpróbáltatásokat: a magyar vidék többszázezres zsidóságából mindössze néhány tízezren tértek vissza. A túlélők családjuk, közösségük elvesztése miatt gyakran úgy döntöttek, hogy nem tudnak új életet kezdeni egykori lakóhelyükön, ezért a fővárosban, nagyobb városokban, vagy külföldre emigrálva próbálták békében élni tovább életüket.



2022. február 14.

Megemlékezés Heyman Éva születésének 91.évfordulóján

Megemlékezés Heyman Éva születésének 91.évfordulóján

Heyman Éva 1931-ben született Nagyváradon, neológ zsidó nagypolgári családban. A város első neológ főrabbija Éva dédapja, Rosenberg Sándor volt. Az anyai nagyapja nevét Rosenbergről Ráczra magyarosította, egyes források szerint erről kapta az általa vezetett Rácz gyógyszertár a nevét; más – pontosabbnak tűnő – kútfők szerint Rácz Rezső patikája a Magyar Korona Gyógyszertár nevet viselte. Lányuk, Rácz Ágnes gyógyszerészetet tanult Kolozsvárott, első házasságából – amelyet az építész Heyman Bélával kötött – származott a naplóíró Éva. Ez a kapcsolat azonban hamarosan válással végződött, s Ágnes a polgári radikális íróhoz, Zsolt Bélához ment feleségül, így neve Zsolt Ágnesre változott. A házaspár Budapestre költözött, de a kislány Nagyváradon maradt, ahol anyai nagyszüleivel élt. Az első bejegyzést 1944. február 13-án, 13 évesen írta a naplójában, annak hatására, hogy korábban a legjobb barátnőjét, Münzer Mártát és annak családját Kamjanec-Pogyilszkijbe internálták. A naplóban lejegyezte a korabeli történéseket, a német megszállást, a sárga csillagos sorstalanságot, a Dreher-sörgyárban zajlott vallatásokat. Őt is deportálták Auschwitzba, a naplóját keresztény szakácsnőjük, Szabó Mariska mentette meg, és Éva édesanyájának köszönhetően lett publikálva 1948-ban, Budapesten.



2022. január 13.

Történelemóra az Aurel Lazăr Emlékmúzeumban a 10.A osztállyal

Történelemóra az  Aurel Lazăr Emlékmúzeumban a 10.A osztállyal

Rendhagyó történelem órán vet részt  a 10 A osztály az Aurel Lazăr Emlékmúzeumnak Ardelean Klementina történelem szakos tanár kíséretében.  Érdekes kiállítást tekintetettek meg a diákok a korabeli bútorokból, műtárgyakból, családi képekből és könyvekből A gyűjtemény nagyobbik részét Aurel Lazăr menye, Valentina Lazăr adományozta a múzeumnak.




© 2016 Ady Endre Líceum Nagyvárad