Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben a HOLOKAUSZT ÁLDOZATAINAK NEMZETKÖZI EMLÉKNAPJÁVÁ nyilvánította január 27-ét. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a II. világháború legnagyobb és leghírhedtebb megsemmisítő lágere. A tábor az európai zsidóság elpusztításának gócpontja volt, neve mára egyet jelent az emberiség történetének legsötétebb, legembertelenebb időszakával.

Az Ady 250 ünnepségsorozat lezárásaként és kapcsolódva a költő január 27-i halálának évfordulójához csütörtök délután bemutatták az iskolai albumot. A Vad Márta igazgatónő által szerkesztett kötet az Ady Endre Elméleti Líceum és az Alma Mater Alapítvány kiadványa, a megjelenését pedig a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Az ünneplőket Kirkósa Enikő magyartanár, a kötet egyik korrektora köszöntötte. Vad Márta igazgató kiemelte, hogy ezzel a rendezvénnyel zárul az Ady250 ünnepségsorozat, melyet azért szerveztek, mert az iskola 2022-ben ünnepelte az ősi schola megalapításának 250. évfordulóját. Mottóul a Múlt–Jelen–Jövő szlogent választották, hiszen meggyőződésük, hogy miközben tartalommal töltik meg a jelent, kegyelettel adóznak az értékteremtő múltnak, és ezekből építkezve teremtik meg a jövőt. Az intézményvezető felidézte: azzal indították a tavalyi évet, hogy Böcskei László megyés püspök és Cseke Attila miniszter jelenlétében a díszteremben aláírták az épület teljes körül felújítására vonatkozó finanszírozási szerződést, mely beruházás a Fejlesztési Minisztérium támogatásával valósul meg, az Országos Befektetési Társaságon (CNI) keresztül. Ezt követően egy éven át tartottak a jubileumi események. Az ünnepi hét májusban zajlott, ennek csúcspontja egy időkapszula elhelyezése volt az iskola falába, amivel üzentek a jövőnek. „Beletették” a tanítást elindító orsolyita apácák iránti tiszteletüket, a jelenkorban működő tanintézet tárgyi emlékeit és a felújításra vonatkozó reményeiket. Az elmúlt hónapokat pedig inkább a renoválási munkálatok határozták meg, „ebben élünk szeptember óta”, fogalmazott Vad Márta, megköszönve mindenkinek a lelkesedését, kitartását, tenni akarását, és egyúttal még legalább további 250 évet kívánva.

Januárban a 18. életévüket betöltött diákokat közös véradásra hívtuk. A véradás nemcsak hatalmas segítség azoknak, akiknek vérre van szükségük, hanem hosszú távon is segít majd több véradót toborozni, hisz együtt a fenntartásokon is könnyebb túllépni. A kezdeményezésre a vártnál is több, több mint 40 érdeklődő diák és tanár jelentkezett, akikkel a Nagyváradi Véradó Központban fogunk vért adni. 

 

Január 23-án a 10.F, 11.E, 11.F, 12.F osztályok anatómia iránt érdeklődő diákjai megtekintették Budapesten a Body Worlds című kiállítást Buna Boglárka, Ianc Dóra, Puskás Ágnes és Takács Péter tanárok vezetésével.

A tárlat lehetőséget nyújtott arra, hogy ámulatba ejtő utazást tegyünk az emberi test belsejében. A kiállítás tanulsága, hogy bár mindannyian más-más testben élünk, valójában nagyon hasonlóak vagyunk. Anatómiánk és életműködéseink szinte ugyanolyanok származásunktól, kinézetünktől, korunktól, vallásunktól, anyagi helyzetünktől, családi állapotunktól, státuszunktól és nézeteinktől függetlenül. 

Mindnyájan emberek vagyunk. Még ha ezt hajlamosak is vagyunk elfelejteni.

Így hangzott a himnusz a nagyváradi Barátok templomában mintegy 150 nagyváradi diák előadásában. Az esemény a magyar kultúra napja alkalmából került megrendezésre a Bihar megyei Rákóczi Szövetség szervezésében. Ezzel egyidőben Székelyudvarhelyen, Zentán és Nagymegyeren valamint az Országház főlépcsőjén a 200. évfordulót jelképezve 200 gyermek – 100 anyaországi és 100 határon túli, köztük 50 Bihar megyei – szavalta a nemzeti imádságot Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökével közösen.

Köszönet a táncosoknak, zenészeknek, szervezőknek: igen nagy sikere a volt a mai villámcsődületnek. Az esőre hajló időjárás ellenére az adys fiatalok felcsíkit táncoltak, és sikerült mindenkit, kicsit, nagyot, diákot, tanárt, szülőt és szinte minden résztvevőt bevonni a közös körtáncba. Méltó eseménye volt a mai a Magyar Kultúra Napi ünnepségsorozatnak.

Köszönjük a lelkesedést, mosolyt, jókedvet, sikerült meleget varázsolni a résztvevők szívébe.

Jövőre veletek ugyanitt, a majomszigeten!

 

 

Az iskola 5-8. osztályos diákjai a mai napon ünneplőbe öltöztek, hiszen arra a napra emlékeztünk közösen, amikor Kölcsey Ferenc 1823-ban befejezte a később nemzeti imánkká váló Himnusz című költeményét. Az Erkel Ferenc által megzenésített mű ma több mint 200 diák hangján csendült fel az iskola folyosóján. 

rezultat final afisat.pdf

Nagyváradon a 20. század elején 33 ezres zsidó közösség élt, a városban 29 zsinagóga és imaház működött. A holokauszt után 2700 zsidó tért vissza a városba, ahol hat zsinagóga maradt. A Teleki utcai ortodox zsinagóga Löbl Ferenc tervei alapján épült, ez volt az utolsó Nagyváradon épített zsinagóga.

Az 1926-ban épült Aachvas Rein ortodox zsinagógában berendezett és 2018. december 5-én átadott múzeum a váradi zsidóság gazdag múltjának méltó felelevenítése: ma a Zsidó Történeti Múzeum.

 

Január 20-án, pénteken 13 órától Járd ki lábam, járd ki most ... címmel néptánc - flashmobot szervez az Ady Endre Elméleti Líceum az iskola előtt, a volt majomsziget helyén. Az eseményre A Magyar Kultúra Napja alkalmából kerül sor, az iskola diákjainak és alkalmazottainak részvételével. 

Ha az időjárás véletlenül nem megfelelő, péntek délben közöljük a változtatásokat.